SÜNDISZNÓK
SÜNDISZNÓK
|
| Általános jellemzés | Táplálkozás | Viselkedés | Érdekességek |
Érdekességek(sünnel
kapcsolatos hiedelmek) Eleink körében ugyanis az a hiedelem járta, hogy a sünök kiszívják a tehenek tejét, s ezzel veszélyeztetik az állatállományt. I. Erzsébet angol királynõ uralkodása idején azzal vádolták e szerencsétlen teremtményt, hogy õ a felelõs a parasztgazdaságok termésének elpusztításáért, és hordozója a pestis nek. Egy 1566-os parlamenti határozat nyomán minden egyes sündisznó elpusztításáért - a fejének leadásakor - 3 penny jutalmat adtak. Amikor rájöttek, hogy egyik vád sem igaz, csakhogy tovább üldözhessék õket, az terjedt el róluk, hogy ezek a kis jószágok ellopják a tyúkok tojásait, feltörjék és megeszik õket. Mindezeknek annyi volt a valóságtartalma, hogy sün szereti a tejet, és olykor szívesen elfogyasztja a földön fészkelõ apró madarak tojásait is. A kor elõítéletét tükrözi, hogy Shakespeare sem volt rokonszenvvel irántuk, ugyanis a Szentivánéji álom címû mûvében (2. felvonás, 2. szín) az alábbi mondatokat adja az elsõ tündér szájába: „Kettõsnyelvü pettyes kígyók, / Tüskedisznók, innen el; / Félre undok poc, vakondok, / Asszonyunkhoz ne közel!” [Arany János fordítása] Nem volt sok szerencséjük a sünöknek Afrikában sem, ott azt találták ki, hogy a bõrükbõl és a töviseikbõl termékenységnövelõ varázsszert lehet készíteni. Közép- és Kelet-Európában elsõsorban a cigányok jelentettek rájuk veszélyt, ugyanis abban a hitben a sün egyes testrészei gyógyítják a részleges vakságot, a kelevényeket, a kopaszságot és a leprát, az elfogott sündisznókat agyagba forgatták, majd megsütötték és megették. E tévhitek igencsak megtizedelték a sündisznó-állományt, pedig ennek a meglehetõsen óvatos, félénk kis állatnak - a rókán és néhány ragadozó madáron kívül - alig van igazi ellensége. Általában kerüli a veszélyt, ám ha nem tud elmenekülni, összegombolyodik, és ilyenkor a tüskéi minden oldalról védelmezik. Csak akkor nyújtózkodik ki, ha leöntik, vagy vízbe dobják, illetve, ha füstöt fújnak rá.  A sündisznó megítélése nemcsak koronként, de kultúránként is változott. Kínában szent állatnak tekintették és védelmet élvezett. Arisztotelész azt írta róluk, hogy képesek elõre jelezni az idõjárást. A sumérok számára a Föld Anyát megtestesítõ Istár istennõ emblémája volt. Minószban és Mükénében az ásatások során számos apró sündisznó figurát és sündisznóval díszített vázát találtak. Görögországban, Rodosz szigetén valamint Etruria (a mai Toszkána) területén i.e. a 6. században sündisznó alakú edényeket használtak a csecsemõk elhantolására. Az egyiptomiak számára a sün a reinkarnációt szimbolizálta, feltehetõen annak a tévhitnek tulajdoníthatóan, hogy a téli álomba vonulását halálaként, míg a tavaszi felébredését az újjászületéseként értelmezték. A régi rómaiak a Sün Apó részére ünnepségeket tartottak február 2-án. Az évszázadok során ebbõl lett az amerikai Mormota nap, vagy az európai Gyertyaszentelõ ünnepe, mely az idõjárás elõrejelzése szempontjából nevezetes nap. Ha ezen a napon a medve, mormota vagy a sün felkel és fennmarad, vége a télnek, ha viszont visszamegy aludni, még több hetet kell várni erre. Egy másik - kevésbé ismert - idõjós babona szerint, ha a téli álmából felébredõ sün eszik, majd utána összegömbölyödik, hamarosan esõ várható. Egyébként ezzel egyáltalán nem merült ki a sün idõjós tudománya. Az angolszászok valóságos barométerként tekintettek rá, és használatára rigmusokba foglalt útmutatókat dolgoztak ki. Megfigyelték, hogy fészke bejáratának megerõsítésével, illetve átépítésével a sün elõrejelzi a szélerõsödést és a szélirány megváltozását, lelassult mozgásából, nehézkes tevékenységébõl pedig a közelgõ viharra következtettek. Egy régi legenda szerint, amikor az ördög felcsempészte magát Noé bárkájára és egy lyukat fúrva el akarta süllyeszteni a hajót, tüskéivel a léket betömve, a sün sietett az utasok segítségére, és ezzel megmentette az élõvilágot a pusztulástól. Szeszélyes viselkedésüknek köszönhetõen számos egyéb hiedelem, babona is kialakult velük kapcsolatban. A kínaiak számára például a sündisznók szerencsét jelentenek. Skóciában ez csak akkor igaz, ha alkonyatkor találkoznak velük. A legtöbb helyen azonban - mivel elváltozott boszorkányoknak tekintették õket - balszerencsés volt összefutni egy sünnel.  Afrika keleti részén - abban a reményben, hogy bõséges termésük lesz - a magvakat vetés elõtt sünhöz dörzsölték. Néhol azt tartották, hogy ha egy asszony véletlenül a lábával rálép egy sün fejére, legközelebb egy sünnek fog életet adni. Madagaszkárban a katonáknak tilos volt sündisznót enniük, mivel úgy vélték, hogy sün azon szokása, hogy veszély esetén összegömbölyödik, félénkké teszi azt a katonát, aki a húsából eszik. Ha sündisznóról álmodunk, az annak jele, hogy nagyon érzékenyek vagyunk, mindent túlságosan magunkra veszünk. Alternatív értelmezésként arra is utalhat, hogy lélektelenné váltunk. Sokan az álomban látott sündisznót egy morcos vetélytársként vagy ellenségként interpretálják. Ha az álmodó megölte a sündisznót, azt jelzi, hogy gyõzedelmeskedni fog riválisa fölött, ha álmában eszik a sün húsából, némi pénzhez jut az ellenségétõl. Ha viszont azt álmodta, hogy a sündisznó a tövisével megsebezte, az ellenfele fájdalmat fog okozni számára, különösen akkor, ha a sérüléstõl a vére is kiserken.
|
||||||||||||